27. nap - Egy egész nap Northamptonban

Ma Visiting Day volt a táborban, ami azt jelenti, hogy a szülők jöttek a gyerekekhez. Ez más táborokban a legrosszabb napot jelenti, mert ilyenkor nem csak a gyerekekre, hanem még apukára, anyukára, nagymamára, nagypapára, és még a kiskutyára is főzni kell. Na, ez nálunk épp ellenkezőleg van: a szülők jönnek, elviszik valahova a kölyköket, és csak este hozzák őket vissza. Úgyhogy csak az ittmaradó pár alkalmazottra kell "főzni" - azaz előszedni az előző napi kajákat. Nekünk, konyhásoknak pedig csak reggel kellett dolgozni (kivéve másodséfet). Igy reggeli után kiruccantunk Northamptonba, ami olyan 1 órára van a tábortól. Jaimie, Sue, Tündi és én voltunk a csapat. 

Mikor odaértünk, Jaimie mindenáron enni akart, igy egy mexikói kajáldát választottunk, ahol nem tudom, hogy mit ettem, de jót :D Burito volt szerintem... de eleve rendes étterem volt, és nem gyorskajálda, igy nem tudtam megnézni, hogy mégis hogyan néznek ki az ételek :/

Ezután váltak szét útjaink, 2 órát kaptunk Tündivel, hogy vásárolgassunk. Egy csomó boltot végignéztünk, főleg ruhásokat. Sajnos pont a legvégén mentünk be a legjobb boltba, ahol elég olcsó pólók voltak. Ott felpróbáltam egy 5 dolláros pólót és egy 15 dolláros egyberészes ruhát, de sajnos a póló kicsit kicsi volt, a ruha meg olyan szabású volt, amiben úgy nézek ki, mint 1 terhes nő.... úgyhogy végül megúsztam mindenféle kiadást :D 

2 óra után, miután bőven lejártuk Tündivel a lábunkat, bejelentették a többiek, hogy el kellene menni a városi főiskola kertjébe. Én kb. repdestem az örömtől, meg a fájós lábam is... na mindegy. Meleg is volt, fájt is a lábunk, de azért elmentünk. Volt ott tó is, egy kis arborétum... egy szökőkút tele béka-ivadékokkal... :D Azért a vége fele már jó volt :)

Ennyi volt a mai nap. Most pedig itt ülünk az irodában Tündivel, blogot irok, és keresek valakiket Couch Surfingen, akik tudnának hostolni :) Mert előző bejegyzésben valaki (szerintem Édesanyám :D ) nagyon aggódott, hogy kipróbálom a hajléktalanok életét... :D Innen jut eszembe, a legolcsóbb pénzes szállás 2.5 dollárba kerül - a metró. :D Ha meg tényleg nem lenne szállásom, akkor valami non-stop kajáldába ülök be. Tündi mondta, hogy egyik ismerőse ugyanezt csinálta, megkérdezték tőle, hogy hova valósi, mondta, hogy magyar, és erre meghivták őt valamire, arra hivatkozva, hogy olyan messziről elment New Yorkba :)