Az utóbbi nap történéseit végül nem írtam le, mert annyira nem voltak érdekesek... az esőzésen kívül. Vasárnap este elkezdett szakadni úgy tökéletesen, ami nem állt el egészen hétfő délutánig. Az ereje kb. a magyar 5 perces nyári zuhénak mondható. Azért kicsit meglepett, mert az előző években ennyire nem esett egy egész napon keresztül... Amúgy hétfőn reggel 4kor volt egy interjúm, amire szintén úgy kellett átfutnom a szobából, és jól el is áztam :D A munkánál az ablakmosást pedig sikeresen megúsztuk, legalábbis délelőtt, akkor a konyhát kezdtük el takarítani. Délután pedig választhattunk Petrával a porszívózás és az ablakmosás között. Kicsit furán jött le a dolog, mert lehetett volna folytatni a konyhatakarítást, de Petra mondta, hogy nem végeztünk még az ablakokkal. De ő porszívózni akart, nekem meg a kezem még mindig nem jött rendbe. Nem nagyon tetszett a dolog, de aztán a dolgozók szobájában az ablakok nem voltak olyan vészesek, mint a gyerekek szobájában, úgyhogy elég volt a simogatás is neki, nem kellett teljes erőből vakargatni.
A kedd elég hamar elment, délelőtt elemeket cseréltünk a tűzjelzőkben, délután pedig ablakokat mostunk :D
Aztán jött a tábor 10. napja, a szerda. Ki nem fogjátok találni, hogy mivel kezdtünk!: ablakmosással :D szerencsére ez volt - egyelőre - az utolsó, ugyanis a színház terem tele van ágyakkal és székekkel, kb. mozdítani sem lehet őket, úgyhogy nem nagyon lehet hozzáférni az ablakokhoz. Délután pedig elkezdtük a szúnyoghálók javítását is, ami magába foglalta a foltozást és a cserét is. Elég jól elszöszmörögtünk rajta Petrával. Nem végeztünk a nap végére, úgyhogy másnapra kellett hagyni.
Munka után pedig együtt töltöttünk némi szabadidőt a többiekkel, habár nem volt a legmelegebb idő, kimentünk a tópartra egy üveg sörrel és beszélgettünk. Este pedig tábortüzet gyújtottunk és pillecukrot csináltunk Hershey's csokival és keksszel. Emiatt a cukorbomba miatt este inkább nem is ettünk vacsorát.
Buckynak, az egyik karbantartós dolgozónak most lett egy új járgánya egy markoló személyében. Megkérdeztem, hogy beleülhetek-e, és megengedte :D van egy ilyen kis motoros nagy fűnyírója, amit nagyon félt, és nem nagyon enged senkit sem használni, ezért tartottam attól, hogy a darura is azt mondja, hogy inkább ne üljek fel rá. Próbáltunk képeket csinálni, de sajnos már elég késő volt és sötétedett, Mat, egy másik kollégánk meg nem nagyon tudta kezelni a fényképezőmet. Megbeszéltük, hogy következő reggel azzal kezdünk, hogy csinálunk pár képet, de sajnos elmaradt :( Szombat reggelig meg kellene ejteni, mert utána vissza kell vinni - ugyanis a dömper bérelve van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése