Ígértem, hogy még kiutazásom előtt írok pár mondatot magamról.
El sem hiszem, hogy ilyen hamar elment ez az idő, amit itthon tölthettem el. Rengeteg tervem volt, többet sikerült is megvalósítanom: pl. elmentem az összes orvoshoz, akihez kellett mennem (vérvétel, hepatitis oltás 3. részének beadása, bőrgyógyász, fül-orr-gégészet), ezáltal tudok jelentkezni nyelvvizsgára (Pannonra megyek október elsején), sikeresen leadtam a szakmai gyakorlatos papírokat, és még a konzulensemmel is sikerült találkoznom a szakdolgozattal kapcsolatban. Már 25 oldalam megvan, ami jó, mert 40 a minimum. Nem azért aggódok, hogy ezt nem érem el, hanem azért, hogy túllépem a maximum határt, a 60 oldalt, hiszen még nem írtam bele a Marketing-mixet, és a Külső környezet elemzéséből is csak 1 rész van kész. Valamint a kutatást is meg kell csinálnom. Remélhetőleg a tábor alatt sikerül megírnom. Illetve meg kell írnom, ugyanis a tanárnő kitalálta, hogy jó lenne elmenni TDKra, mert nagyon tetszik neki a téma. Hát uccu neki, én is szívesen mennék, így, hogy már egy tanár is mondja, hogy elvinné a témámat, akkor már tényleg menni kell.
A pakolásnak nagyon nehezen álltam neki, hiszen előző szerdán úgy döntöttem, hogy nekem a 2000 darabos puzzlet van kedvem kirakni még kiutazás előtt. A család biztos volt benne, hogy nem fogom kirakni, pár nap után én is láttam ennek esélyét, hiszen rengeteg dolgom volt. Azonban mégis sikerült kiraknom 1 hét alatt az egészet, így folytathattam a fontosabb dolgokkal való törődést :D Így hát tegnap elkezdtem pakolni a táskámat is, ma meg már be is fejeztem (1 nappal előbb azért kénytelen vagyok...). Az az érdekes, hogy mindent bepakoltam a táskába, és csak félig van! El sem tudom képzelni, hogy ez miért van, de remélem, hogy nem fogok semmit sem hiányolni. A táborban végülis 2 doboz ruhám van, remélem, hogy ezáltal tényleg elég cuccom lesz.
Holnap hajnali fél 3kor indulunk neki a nagy útnak. Előző bejegyzésben is írtam, hogy először Berlinbe megyek, és ott szállok át a New Yorkra tartó repülőre. Helyi idő szerint délután 4kor fogok megérkezni, lesz vagy 8 óra, mire a szállásra érek. Másnap pedig indulunk neki Noémivel a 3 órás buszútnak Winstedbe, a táborhoz legközelebb lévő buszmegállóhoz.
Már vasárnapra hivatalosak vagyunk egy szülinapi partira. A karbantartósok lánya 1 éves most, ezért rendeznek neki egy partit a szülei. Noémivel rendeltünk neki egy Kockásfülű nyulat ajándékként, hogy mégis valami magyar dolgot vigyünk neki. Nagyon szívesen töltenék fel fotót róla, de nem akarok, a végén még lelőném a poént az amerikaiak előtt :D (sosem lehet tudni, hogy épp ki nézi a blogot, ugyebár...)
Nagyjából ennyit. Próbálok minél hamarabb jelentkezni. Mindig jó sztorijaim vannak a repülőtéren, már megszokhattuk, úgyhogy mindenképp szeretnék egy bejegyzést szentelni a kiutazásomnak és érkezésemnek :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése