Következő állomásom Atlanta volt, azonban ezelőtt egy 8 órás buszutat kellett túlélnem - ami nem is volt olyan rossz! Azon kívül, hogy kiderült, hogy az új tabletem érintkezése elromlott, hiába töltöttem, csak merült. Kedv kérdése volt, hogy éppen tölt-e vagy sem. Úgyhogy jövőre vihetem is vissza, hogy a garanciával megcsinálják.
Az úton elég sokáig írogattam a hostomnak, aki egy feka srác volt. Már hónapok óta beszéltünk, aminek eredményeképp nagyon vártam már Atlantát. Az ígérete ugyanis az volt, hogy majd elmegyünk a kedvenc bárjába, elmegyünk étterembe, vidámparkba, filmezünk, és, hogy minden percet ki fog használni, hogy velem legyen. És még buszon is írta, hogy mennyire várja, hogy odaérjek. Mikor odaértem Atlantában, nem volt sehol. Kicsit idegbeteg voltam, mert pisilnem is kellett, ráadásul egy ismeretlen metropolisz közepén voltam a sok ember között. Fél óra késés után végre megtalált Kevin és elmentünk a lakásába. Kocsiban beszélgettünk, de mikor odaértünk, akkor mondta, hogy meg kell még csinálnia pár dolgot a munkájához. Hát mondom oké, én addig netezek... erre fél óra után kijött, és mondta, hogy ő elmegy, mert elhívták buliba. Semmi olyan, hogy akarok-e menni vagy nem, hanem otthagyott egyedül a lakásban, és nem is ment vissza az éjszaka folyamán. Szerencsére kulcsot adott, úgyhogy szabadon járhattam a lakás és a város között. De ekkor inkább otthon maradtam, kicsit fáradt voltam, lefeküdtem aludni.
Mivel drága hostom dolgozott, ezért egyedül kellett járnom Atlantát is. Az első teljes napban elmentem a CNN Centerbe, a Georgia Akváriumba, ami elvileg a világ legnagyobb akváriuma. Végülis elég sok akvárium volt benne, és beültem delfin showra is, ami nagyon látványos volt, csak éppen képeket nem lehetett csinálni :( Aztán bementem a Coca Cola múzeumba is, ami nagyon tetszett :D főleg az "all you can drink" része, ahol a világ összes kontinenséről voltak italok, amit a Coca Cola gyárt.
Mindössze 86 íz közül lehetett válogatni. Először azt mondták, hogy 20 percben van limitálva a fogyasztás, de szerintem senki sem nézte, hogy ki van ott 20 perce. Na de a lényeg, hogy én mind a 86 ízt kipróbáltam :D A legjobban az afrikaiak tetszettek, valamint Japánban is volt valami répa ízű ital, amit először félve kóstoltam meg, de aztán nagyon jó volt. Az európaiak között elég gyér termékeket lehetett kipróbálni, kb. mindenki burogatta kifele a tesztitalt. A végén pedig kaptunk egy ajándék üveges Coca Colat. Eléggé elfáradtam, úgyhogy elmentem egy Mekibe, kicsit neteztem és mentem vissza az imádott szállásadómhoz. A Mekis rész kicsit vicces volt, Atlanta központjában, a Five Points Stationön voltam, ahol, ha körülnéztem, mindenhol fekát láttam. A Mekiben is én voltam az egyedüli fehérember :D nem vagyok én rasszista, csak azért ez kicsit viccesen nézett ki. Aztán a buszmegállóban meg mentek a bandázások, úgyhogy inkább néztem a padlót, bár így is könnyen kiszúrható voltam a szőke fejemmel és világos bőrömmel :D Nem mondom azt, hogy féltem, mert nem féltem... míg egy feka nő meg nem szólalt mellettem :D "Te nem félsz itt állni? Esküszöm, még én is félek tőlük", és mutatott a bandázókra :D Na hát ekkor kikerekedtek a szemeim, és elengedtem egy bájvigyort, hogy köszönöm a tájékoztatást :D De aztán nem volt semmi probléma, nem kötött senki sem belém :D Amúgy úgy vettem észre, hogy Atlantában nagyon rendesek az emberek. A CNN Centerben többen megkérdezték, hogy melyik országból jöttem, jah, meg, hogy német vagyok-e :D (ez a kedvencem, amikor németnek néznek...). Az akváriumnál is tök mosolygósak voltak az emberek, a buszon is végig segítettek, hogy hogyan érdemes menni, milyen jegyet vegyek, meg a végállomásnál odajött egy nő, hogy odaértünk a végállomásra. Úgyhogy abszolút pozitív benyomásom keletkezett az emberekről.
Ezen a napon a hostommal ismételten nem csináltunk semmit, fogta magát és elment edzőterembe, és ismételten magamra hagyott. Kicsit el is kapott a depresszió, hogy már 4. napja egyedül járom a városokat, erre meg még a hostom is pasiskodik, hiszen nem a Couch Surfing részét akarta kihasználni a dolognak, hanem azt, hogy lány vagyok. Hát szerencsére nem jött be neki, de ennek ellenére lehetett volna normálisabb is, ha már Couch Surfingen keresztül érkezett neki 1 vendége. Na mindegy. Ha ketten lettünk volna ott nála Couch Surfingesek, akkor valószínűleg nem írnék most róla ilyeneket, de egyszerűen ki nem állhatom, ha az ember valamit megígér, de nem tartja be - márpedig az ő esetében ez történt. Hihetetlenül vártam már, hogy lelépjek Atlantából. Még az is megfordult a fejemben, hogy keresek másik hostot és otthagyom a srácot, aztán szálljon magába. De aztán inkább megembereltem magam és úgy döntöttem, hogy már csakazértis kibírom.
Utolsó napon pedig nem hamarkodtam el a felkelést, és elmentem az állatkertbe, ahol elidőztem egy darabig. Majd visszamentem Kevin lakásába, megmostam a hajamat és pakolgattam a bőröndömet, ugyanis Miamitól kezdve össze-vissza pakolgattam benne mindent, a repülőúton meg nem mindegy, hogy mi hol van. Aznap estére viszont valami csoda folytán elhívott Kevin 1 helyre, merthogy visszament a barátja Angliából és meg kellett ünnepelni. Eleve 8ról volt szó, de megint elment valahova és eleve 8ra ért haza és akkor kezdett el csak készülődni. Aztán beálmosodtam és úgy döntöttem, hogy nem megyek vele, mire elkezdett csodálkozni, hogy miért nem akarok menni. Ha normálisabb host lett volna, akkor akár fáradtan is elmentem volna, de nem érte meg, hogy másnap holt fáradtan cipeljem ki az összes cuccomat egyedül a repülőtérre, ami 1 órára volt a szállásadóm lakásától. Úgyhogy rápihentem a következő napra, ami tele volt repüléssel. És végre leléphettem a lakásról és mehettem New Yorkba, ahol szerencsére másik 2 magyar lánnyal voltam, Szilvivel és Anikóval, és már jelezték, hogy a szállásadónk nagyon aranyos.
Atlantából okulva eldöntöttem, hogy többet nem fogok férfinál Couch Surfingelni, mert egyszerűen nem tudnak hostolni. Kivéve Bostonban Dario, na vele és a barátnőjével nagyon szerettem ott lenni :) És tervezem, hogy jövőre meglátogatom őket San Diegoban, ugyanis elköltöztek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése