Eddigi hallgatásom oka az unalmas napok voltak. Vagy nem
történt semmi, vagy csak elenyészően kevés dolog történt velem, amik miatt nem
akartam külön posztot irni. Viszont ma elérkezett a pillanat, hogy újra jelt
adjak magamról :)
A reggeli alatt elszenvedtem 1 kis balesetet, ami által úgy
néz ki az alkarom, mintha kiszivták volna :D Ennek oka, hogy cserélni akartam a
mosogatógép mosószerét, de a kesztyűm túl csúszott... ezért hát kicsúszott a
kezemből a doboz, de nem akartam, hogy leessen, ezért utána is kaptam azonnal -
az meg ráesett az alkaromra, pont a kiálló része. De megvagyok, jól vagyok, nem
kell aggódni emiatt :)
Ebédkor sikeresen kiakasztott Beck. Nem hiszem el, hogy
ennyire szerencsétlen valaki, hogy beinditja a gépet, megvárja, hogy 1 rekesz
kijöjjön, és utána felnyitja az ajtaját... bezzeg vannak pillanatok, amikor
összegyűjt 5-6 rekeszt, megvárja, hogy odaérjek, és csak akkor inditja be. A
másik mániája, hogy amikor látja, hogy eszek, akkor inditja be a gépet....
amikor abbahagyom, akkor meg leállitja. Ezzel sikeresen elérte azt, hogy
mostanában, amikor kicsit többet eszek, mint pár falat, hirtelen elkezd fájni a
gyomrom. Igy legalább nem eszek annyit, és nem fogok tovább hizni :D Másik
hülye szokása, hogy feltesz egy csomó rekeszt a pultra (külön minden tipusú
tálnak és tányérnak). Van olyan rekesz, ami üres, ha rá merek tenni neki
valamit (mint pl. ma a nagy tepsiket), akkor fogja, és kb. levágja a földre. Na
majd egyszer én is a földre teszem le a tányérját, hogy egyen onnan...
Amúgy ez az ebédes műszak eléggé szivós volt... előbb volt,
ugyanis pár csoport ment el mozizni. De miért is ne, 2 csoportnak ki kellett
maradnia a buliból. Az 1. adag gyerek 11:40kor ebédelt, és nem sikerült azt
elérni, hogy akkor a maradék 2 csoport is jöhessen akkor... nem, ők 12:40kor
jöttek. Végül ugyanakkor tudtunk eljönni, mint általában, csak éppen 1 órával
előbb kellett mennünk, mint máskor.
Műszak után elég gondterhelt arccal letelepedtem Tim mellé.
Megkérdezte, hogy mi a baj, persze nem nagyon akartam elmondani az okot, de
rákérdezett, hogy Beck-e a probléma. Mondtam, hogy igen, de azt nem, hogy az a
probléma, hogy csapkodja a gépet, rendetlen, stb. stb. (a nála lévő pultnál ne
képzeljétek el, hogy mekkora ganyé van... ha valaki odahányna, azt sem lehetne
észrevenni, annyi kajamaradék van ott...) És mondta, hogy ne aggódjak, csak pár
napot kell kibirnom, és kikerülök a konyhára. Mondom mi?? :D És igen! Ugye megy
el Eric, és ezért jön Oriana tesója is (17 éves fiú) konyhára. Először őt
akarták betenni kisegitőnek, aztán a Tündi beszélte le Timmel, hogy ne hogy már
egy 17 éves fiút tegyenek be egyből konyhai kisegitőnek úgy, hogy mindenki a
mosogatóban kezd.... úgyhogy ki lettem véve a mosogatóból, és remélhetőleg
szombaton vagy vasárnap kisegitő leszek a saláta bárban (Tündi mellett), meg
úgy általában a konyhában :D
Még tegnap festettünk ágynemű-huzatokat Tündivel. 2t
csináltam, az elején totál azt hittem, hogy rondák lesznek. 24 órát kellett
várni, ami kész kinzás volt. Végül egész jókra sikerültek :) Már alig várom,
hogy elmenjünk pólókat venni, és pólót is tudjak festeni. Jövőre, ha
visszajövök, hozok magammal 1 csomó fehér pólót, fehér zoknit, stb. stb., és
mindet be fogom festeni, és azokat fogom hordani :D
Este nem történt semmi különös, azon kivül, hogy a kölykök
20 perccel később jöttek kajálni... a legvégén, amikor mostuk a gépet, Beck
mondta, hogy töröljem le a pultot nála... na mondom ez nem fog sikerülni, én
ugyan le nem törlöm az ő "hányadékát"... nem tudom elképzelni, hogy
lehet ennyire igénytelen valaki.
Ennyi volt a mai nap :) Sajnos nincs net (mivel vihar van),
ezért a szobában fekszem, és itt gépelem a bejegyzést, hogy feltehessem a
blogba :D
Továbbá nagyon izgatott vagyok az utazással kapcsolatban.
Nem is azért izgulok, hogy hol leszek Washingtonban, hanem azért, hogy mi lesz
a Niagarás úttal. 3 emberre jönne ki a legolcsóbban, eddig 2en meg is vagyunk,
de a 3. ember nagyon nem akar megtalálódni :s A napjaimat (sőt, az álmaimat is
:D ) főként ez a téma vezérli, már jó lenne, ha eljutnánk odáig, hogy tuti le
tudjuk fixálni a dolgokat. Végülis azt sem bánnám, ha ketten mennénk a
Niagarához, mert akkor nem lenne az, hogy 2 ember kiközösiti a 3.at, meg, hogy
valaki egyedül ül... :D
Másik pénzbeli problémám a bostoni metrójegy vásárlás... :D
nem tudom eldönteni, hogy vegyek-e napijegyet, vagy ne. A bostoni hostom azt
mondta, hogy szerinte nem kell, de 2.5 dollár a jegy, 11 dollár a napijegy...
szerintem tuti utaznék minimum 5x a metróval... de még erre is van 1 hónapom,
és ez még mindig nem jelent akkora problémát, mint a Niagarás út.
Legyetek jók, majd jelentkezem valamikor :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése